A község legrégebbi épülete, mely eredetileg katolikus templom volt, első írásos említése az 1275-ös évszámot jelöli meg. 1332–35 között István nevű papját említik a források. Más források szerint 1364–74 körül Kisanarcson még fakápolna állt. 1375-ben viszont már Péter apostolnak szentelt kőtemplomról szólnak a források. A református templom eredetileg filiája (fiók- vagy leányegyháza) volt a szabolcsbákai anyaegyháznak, de attól különvált és önálló gyülekezetté alakult. Ez alkalomból adományozta az úrasztalára vajai Vay Borbála a híres két ónkannát. Az eredetileg különálló faharangláb helyett l858-ban megépítették a tornyot. A templom elsőrangú patrónusa a vajai Vay család bárói ága, majd a velük rokoni kapcsolatban került széki Teleky família volt.
A poligonális záródású szentély egykori gótikus boltozatrendszere elpusztult, később fiókos dongaboltozattal fedték be. A szentély északi oldalán a falba erősítve gótikus szentségtartó fülke van, a Gut-Keled nb. Anarcsi család címerével és feltehetően későbbi feliratú 1475-ös évszámmal. A hajó északi falában lévő sírtábla szerint itt nyugszanak Vajai Vay János császári és királyi alezredes, felesége Széki gróf Teleki Borbála, fiúk Vajai Vay János, aki az 1832-es országgyűlésen Szabolcs megye követe volt, és felesége, Hajnátskői báró Vétsey Kata. Itt nyugszanak még Czóbel és a Teleki család egyes tagjai.
A berendezés a XIX. század derekán került a templomba. Teljes felújítására l998–2000. között került sor 33 milliós beruházással. A régészeti feltárások során megtalálták a kriptát, de ezt a munkálatok során betemették. A község híveinek adományaiból, pályázati pénzből, valamint önkormányzati támogatásból megszépült templom mind külsőleg, mind belsőleg megőrizte középkori jellegét. Az impozáns műemléki templom a falu központjában az ide látogató turisták számára is vonzó látványosság.
<<ANARCSI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG honlapja>>